Szívdobbanás

Annyi minden történik velem mostanában.
Voltam 12 napig Milánóban Noanával, akit 1 hónapja ismertem meg kb. Jól kidolgoztuk magunkat, hullafáradtan értünk haza, bizonytalanságba kergettem magunkat a munkáltató miatt, meg mindenféle üzleti gixer..

Noanával sorsszerű találkozónk volt ez. Sok minden átáramlott egyikőnkből másikónba és viszont ezen napok alatt..

Azóta már újból itthon, megint Janival.
Varázslatos újratalálkozást éltem meg vele, s még jobban élvezem a vele töltött pillanatokat, mióta megérkeztem.

Ma arkloki nap volt.
Karesznek odaadtam a dísz Szamuráj kardot, amit Noanaval találtunk neki Milánóban. Megérintette a dolog.
Karesz.. - Hogy mennyi szeretet van benne!
Úgy örülök, hogy Boldog!

Maga a nap is jó volt. Kicsit felforgatott érzelmileg.. Nem is véletlen, hogy még mindig nem alszom..

A lényeg, hogy sok minden történik.
Mégsincs kedvem írni mostanában.
Egyszerűen azt érzem, hogy nem érzem.
Már nem azért, mert nincs tartalom életem sorai között.
Egyszerűen csak nem.
És kész.

Talán majd változik ez is.
Most továbbra is csendben leszek.

Mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok, s azt, hogy ezt a boldogságot tovább tudjátok vinni a hétköznapotok néha szürkének tűnő pillanataiba is!

We are free now

Ezt a klippet szerettem volna feltölteni a múltkor is a Gladiátor helyett, de nem találtam. Most volt időm keresgetni, és megtaláltam.

Nem tudom miért, de érzelmileg engem nagyon megmozgat ez a rajzfilm a zenével együtt.

Még akkor találtam, amikor angliában laktam Andrew-val. Amikor megnéztem a felvételt, úgy éreztem, amit számomra átadnak a képek, annak a megélésére vágyom a kapcsolatomban. Andrew-val ezt nem éltem. Sokat nézegettem egy időben ezt a képsort, majd az idők hálószövedékébe veszett..

Nemrég jutott eszembe, hogy szeretném megnézni. Emlékeztem rá, micsoda hatással volt rám. Csak nem találtam.

Mostanáig.

Megnéztem, és megkönnyeztet. Úgy érzem, hogy Jani mellett pontosan azt az érzésvilágot találtam meg, amire mindig is vágytam. És ez varázslatos. Nincs semmi, amire panaszkodhatnék, s szerencsében ez nem is állna szándékomban.

Boldog vagyok, hogy élek, és szerethetek. Szabadon.

Azt akit én szeretnék, teljes szívvel-lélekkel.

Ez pedig egyértelműen az az ember, akivel végre összehozott a sors:

Janek.

Hála

Hálás vagyok azért, mert:

- élek
- tele vagyok lehetőségekkel
- egészséges vagyok
- szeretetben élek
- megvan a lehetőségem arra, hogy bármit tegyek
- azt dolgozom amit szeretek
- mindig úgy alakul az életem, hogy új lehetőségek közelébe kerülök, amik fontos előrelépést jelenthetnek az életem alakulásában
- találkoztam Chrissel, aki támogatott abban, hogy az önismeretemet erősítsem és azt éljem, amit valójában szeretnék
- az összes eddigi párkapcsolatomért, amik fejlesztettek és formáltak a pozitív irányban, hogy megélhessem a nőt magamban
- minden egyes negatív és pozitív tapasztalásomért, ami történt velem az életben, amik olyanná formáltak, ami ma vagyok
- jelenlegi párkapcsolatomért, amiben minden lehetőség adott arra, hogy valódi Kapcsolat maradjon életünk végéig
- tudok mosolyogni
- képes vagyok szeretni
- képes vagyok a változásra
- képes vagyok tanulni a hibákból amit elkövettem
- tele vagyok energiával
- mindig arra visz az élet, amerre szeretnék menni
- rengeteg dologban megtalálom magamat
- mindig van mindenre megoldás
- teljes mértékben hatással lehetek a saját életemre
- sok nagyon jó minőségű baráti kapcsolatom van
- a családom tagjaival egyre jobban jövünk ki
- :)

Madár

Box..
Régen nem csíptem.
Mióta elkezdtem igazából ráérezni a harcművészet ízére és kipróbáltam magam egy s másban (mint birkózás/ box - nem komoly szinten, csak belekukkantva), azóta rádöbbentem, hogy mi a box szépsége.
Számomra..

http://profiboksz.hu/hir.php?id=18485
Tegnap végignéztük Madárnak a meccsét Janival egy közös barátnőnknél. Már majdnem elkapcsoltunk, mert annyira sokat beszéltek a riporterek, meg az alanyaik, hogy kezdtünk tőle megcsömrleni, de végül megszólalt a Republik szálljelkismadara és hagytuk magunkat az eseményekkel sodródni.

Madár ellenfeleegy olasz profi cirkálósúlyú boxoló, Fragomeni volt. A bunyó érdekessége, hogy az olasz szűk 10 kilóval többet nyomott, mint Erdei Zsolt.. Sokan jósoltak ezt, sokan azt..
Én megnéztem a meccset és figyeltem.
Az első 3-4 menet még úgyhogy jól ment Zsoltnak, és éles volt a figyelme, de az az utáni menetekben egyre jobban lehetett érezni, hogy fárad, fárad, hogy nagyon fárad.. Kezdett eltűnni az éles figyelme, a karjait nem bírta már úgy felemelni, hogy jól tudja védeni magát, az ütései irányának pontossága is sántítani kezdett..
Akkor azt hittem, hogy lőttek neki. Persze minden erőmmel szurkoltam neki tovább.
Eszembe jutott a hétvégi arkloki tábor, ami még a nyár 2. harmadában volt, ahol kicsit mi is betekintést nyerhettünk az ilyen típusú bunyó életérzésébe.
Emlékszem, hogy milyen érzés volt, hogy rajtam a kesztyű, s hogy az "ellenfél" minden pillanatban üthet. Hogy minden egyes rezzenésre ébernek kell lenni, s tudni elugrani, vagy elhajolni az ütés elől, s közben figyelni az adandó alkalmakat, amikor el tudod csípni a másik szabadon hagyott test területeit..
Borzalmasan fárasztó a figyelem és a mozgás ilyen típusú egyvelege.

És akkor ott volt tegnap Erdei és Fragomeni. A meccsük alatt megéreztem, mit jelent az a jópár kiló testsúlyfölény, ami az olasz boxolón volt. Erdei 100%-on teljesített folyamatosan, de az ő 100as ütései az olasznak kb a saját maga maximumának csak a 70%-ig értek fel, így nem vett ki belőle annyi erőt az sem, amikor Zsolt betalált neki.
Nem így Fragomeni ütései.. Zsolt nagyon ügyesen ugrott el a legtöbb vasöklöl csapás elől, és szerencséje is volt talán, hogy ennyivel megúszta. Mindenesetre, minden neki szánt és becsapódott ütés Fragomenitől, az ő erejét óriási mértékben csökkentette le.
Az 5.-6. menettől azt hittem vége lesz Madárnak. Teljesen éreztem a fáradtságát, a gyengülő figyelmét és védekezését, de ami jobban aggasztott, hogy az olaszt folyton olyan tekintettel láttam a menetek közti pihenőkbe, mint a meccs elején.. Azt gondoltam, ha ez összekapja minden erejét, pikk-pakk kiüti Zsoltot.. A menetek 1/3-tól viszont már őt is láttam fáradni, így reménykedtem tovább..
Madár végignyomta a 12 menetet..!
Számomra ez hihetetlen belső erőről vall tanúbizonyságot.
Ha a bírók nem őt hirdették volna ki nyertesnek, számomra akkor is ő lett volna az ebben a meccsben.
Ahhoz, hogy ekkora erőhátrányban végigcsináljon egy meccset valaki, ahhoz akkora önismeret, önuralom és önbizalom kell, ami kevés embernek van a világon.
Ez a srác megcsinálta.

Én nagyon büszke vagyok rá!

Madár-
Minden elismerésem a Tiéd!

A lényeg...

A bőr

Sok különböző fázison megyünk keresztül. Egyszer fenn, egyszer lenn. Megnyílás és bezáródás. Öröm és szürke magány, élet és halál..

Egyre többször érzem, hogy nem számít a múlt, hogy csak a jelenben kell elképzelni álmaink beteljesedését, és az ahhoz való beteljesülés egyre nagyobb erőt nyer.
Mégis sokszor a múlt árnyai tudnak felülkerekedni az emberen. A megszokások, a félelmek, a görcsök.

Pedig mi lenne, ha a kígyó nem tudná levetni a kinőtt bőrét??

Nincs mit tenni, meg kell tanulnunk nekünk is ugyan ezt.

Chris interview -

http://www.dunatv.hu/musor/videotar

műsorok-->lélek boulvard, AJC :)

Kaukázusmánia..

Jön az Élet

Na jó. Akkor őszinte leszek (megint)..
Kicsit beszartam attól a lehetőségől, hogy végre úgy rendezem az életem, ahogy jól esik. Ráparáztam a lehetőségemre. Meg arra, hogy nem tudok vele élni. Szóval kemény betonkockák építése kezdődött, a magam kis boldogsága köré, és ki sem láttam mögüle..

Tegnap éjjel szétrepedezett az építmény és kicsordult mögüle a szívem.

Jó érzés volt, azt éreztem, hogy élek. Megint.

E nélkül mit ér az egész?

Zsófi, Zsófi, félős Zsófi..

Azért változhatunk..

Szuttyogás

Hová tart a világ? Felfordulás van. Békeforralalmárok, celebintelligenciával rendelkezők, intelligens befeléfordulók..
És még?

Minek is állandóan a világmegváltáson agyalni?
Felesleges..

Figyelni befelé, s élni élni élni..
Bentről kifelé élni.

A boldogság kulcsa.

Celeb - A hétvégi találásunk Janival.. Szeretem

A világ tényleg felfordult fenekestől..

Nehogy mi is így járjunk!
Akinek felajánlanak egy unciás aranyat 50 dollárért az kapjon az alkalmon, fusson az első pénzváltóba és hajrá!

ui: Utánaolvasok még annak, ki ez a Mark Dice, mert nemtom. Úgy látom valami nagy mozgalmista. Én nem vagyok a követői között, azt rögtön mondom, mielőtt még valakinél elszakad a vékony cérna.

A szünet után újra itt

Jóóó sok minden történik velem. A párkapcsolatom nagy léptekkel halad az útján, egyik minőségből a másikba olvadva át, a változás oltárán. Élvezem. Élvezzük.

A munka. Rendeződni látszik. Egyre jobban élvezem a masszázst, és egyre több új ember is mutatja felém az érdeklődését.
Az aranyüzlet is növekvőben van. Sok emberrel beszélgetek s beszélgetünk Janival együtt és szerencsére egyre több ember nyílik meg a dolog lényegi oldalára és nem az eszement kifogásokat keresik, hogy valamivel betámadjanak minket, hogy miért szar ez az egész, úgy ahogy van.
De már nem is érdekel. Lassan eljutok oda, hogy egy pillanat alatt leoltom azt, aki csak erre a nótára gyújtana rá, és megmondom neki, hogy lapozzunk. Nem probléma, ha valaki nem nyitott. Csak akkor az én energiámat ne rabolja a hülyeségekkel.
Örülök viszont, hogy vannak emberek, akik esélyt adnak saját maguknak, hogy megtudják, mi is a helyzet.
A kíváncsiak, akiket érdekel maga az arany, csak néhány infóból elkezdenek maguktól utána nézni, hogy miről szól a YOUnique és maga az aranybefektetés, s kérdésekkel jönnek vissza hozzám/hozzánk. Értelmes kérdésekkel. És ezt jó végre megtapasztalni! Már nagyon kezdett elegem lenni abból, hogy az emberek másból sem állnak, csak egy nagy reakciózási kényszerből.

Szóval amikor van egy apró nyitottság, és sikerül emberekkel erről a szerintem létfontosságú befektetésről beszélgessek, én már akkor boldog vagyok! Mert ugye erőltetni nem erőltetünk semmit. Mi is gondolkodtunk a dolgon egy hónapot, hogy mit kezdjünk vele. Infókat szereztünk, utána olvastunk, stb.. Megbizonyosodtunk róla, hogy ez nekünk való.
A lényeg, hogy jó újra emberek között lenni, főleg egyre nyitottabb és értelmesebb emberek között.

:)

Most ennyi, megyek lassan alunni. Hosszú és tartalmas nap áll mögöttem ma este is.

We' re preatty good looking.. :)

:)

Világváltás

Az utóbbi napok, amik lassacskán hetekké szőtték magukat az életem nyomán, sok új tapasztalattal, érzelmi teljességgel és rálátással örvendeztettek meg.
Olyan, mintha egy teljesen új dimenzióba léptem volna át. Az a felesleg, ami volt a gondolataimban, szépen lehullani látszik a végtelen semmijébe, s a tartalom, ami fokozatosan teret nyert bennem, most formává válik körülöttem.

Szerelmes vagyok.
Megtaláltam a Társat, akivel úgy érzem, egész Életemet le szeretném tölteni.
Nem hiányzik más férfi mellém, körém, alám stb..
Vele mindent meg tudok élni az önmaga teljességében, ahogy mindig is vágytam rá.
Ragyogok. Ragyogunk.

25 éves alig múltam, és helyre került bennem és a tetteimben is a kapcsolat fogalma s léte. Kellett hozzá jópár kör, jópár félre lépett ügy, amiből ráébredtem a harmónia varázsára.
Nagyon boldog vagyok. Mert nincs kérdés bennem, hogy merre, s hogyan tovább. Természetes a következő lépés és az az utáni is. Mindig csak épp az számít ami van, meg egy picivel tovább, hogy érhessen a folyamat.

Tudod milyen izgalmas együtt létezni valakivel, akivel minden nap újra együtt tudsz örülni és rácsodálkozni a másik lényéből fakadó szépségére? Akivel minden érintés olyan, mintha csillag-rendszereket gurítanál és teremtenél meg? Akivel minden összefonódott tekintetben érzed az öröm tüzét lobogni?
Tartalom. Ez az, amit végre hagytam megtestesülni a létezésembe és most végre meg is történik minden. Úgy, ahogy az valójában van..

Szeretlek Keresztes Janek!

Chris Dedikálás

"Itt az ideje,
hogy
ne hallgass
senki másra.."

Szeretettel Zsófinak, A J Christiantól

Tudatos Teremtés

Kezdődik az Élet..
Tegnap elkezdtem olvasni a Gazdag papa, szegény papát Kyosaki-tól, de nem volt rá érkezése az agyamnak.
Összecsuktam hát a könyvet és a szemeim is lehunytam. Elképzeltem a számomra Teljes világképemet..
Fél óráig jöttek-mentek a képek..
Jani, az ő Chrysler kocsija (vajszínben, gyöngyház csillogással), előadások a YOUnique wealth keretein belül a világ minden táján. Rengeteg utazás, anyagi függetlenség, szerelem, család és gyerekek Janival, arkloki, és rengeteg rengeteg spirituális, szellemi, testi-lelki fejlődés..
Annyira felvitte az energiaszintemet a dolog, hogy bizsergett a tenyereim meg a homlokom közepe is s fél órát táncoltam felszabadultan itthon a szoba közepén.. :)

Ezek mind azok a dolgok, amire jelenleg teljességgel vágyom.. Elég konstans módon.

Boldog vagyok.
Nagyon.

Komolyodunk

Bár nagyon szeretnék mindig gyermeteg lelkű maradni és képesnek lenni arra, hogy szívemre öleljem a világot, mostanában már kerülget egy új fajta belső motiváció:
Komolyan is megjelenni a világban.
Nem felvett szerepként, álarcot húzva magamra, hanem megerősítve a magabiztosságomat saját magam életének olyan területein, ahol valódi tudás halmozódott fel az utóbbi pár évben.

Eddig túl sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mit érzek és hogy érzem, vagy mit gondolok, és vajon jól gondolom e?
Mintha felbéreltem volna magamat, hogy saját magam ellensége legyek.
Ez nem visz előre.
Az embernek ugyan mindig érdemes fejében tartania tévedésének lehetőségét, azonban folyamatosan megkérdőjeleznie saját magát ostobaság.

Miért kellene Tőled kérdezzem, hogy vajon elég jó e vagyok ahhoz, hogy egyik lábam a másik után tegyem és járjak, ha már van róla saját tapasztalatom, hogy megy?
És mégis ezt csináltam éveken keresztül. Úgy is, hogy az utóbbi pár évben már jól láttam ezt a hamis játékot.
Most azonban véget vetek a dolognak.
Nincs idő arra, hogy még tovább szórakozzak a saját életemmel, vagy másoktól elvegyem az erőt a bizonytalanságaim miatt.
Nagy változások jönnek, és fel kell venni a kesztyűt, ha szeretnénk azzá az emberré válni, amik valóban vagyunk.
Erre mindenkiben meg van a lehetőség.

Zseniálisnak találom az Élet szövevényességét. Hogy Júniusban még úgy éltem, mint egy angol állampolgár és arra a dimenzióra rezgett rá a tudatom, hogy ez már így is marad.
Sok álmom volt, mégis egyre képtelenebbnek éreztem magam arra, hogy ezekért tegyek is. Aztán jött egy edzőtábor itthon, mely felforgatta az egész életemet és re-bootolta az egész rendszert, ami felépült bennem..
Most itthon vagyok, egy természetességtől harmónikus társkapcsolatban, és olyan életet építgetek, amit mindig is szerettem volna. Közvetetten és közvetlenül segíteni az embereknek, hogy megnyíljanak önmagukra tudati és érzelmi szinten is.
Ehhez még eszközöket is tolt elém a sors. A masszázs, mint közvetlen módja, hogy kihozzam az emberből a saját elfolytott érzelmeit, s a YOUnique Wealth cég, mely megadja nekem a lehetőséget annak az álmomnak a megvalósításához, hogy belefogjak az üzlet nagyvilágába, kitoljam a korlátaimat, folyamatosan tanuljak önmagamról és az emberekről, s ez által még hozzá is segítek embereket ahhoz, hogy kikerüljék a közelgő gazdasági válság koppanását, s tompítsák azokat a zavarokat, amik nagy valószínűséggel be fognak keletkezni a világban a nagyfokú infláció miatt.
Egyre több mindenben tudok elmélyülni. A szerelemben, az érzelmeim megélésében a kapcsolatomon keresztül folyamatosan új tapasztalatokat élek meg. A masszázson keresztül is új fajta interakcióba kerülök emberekkel, amik továbbnövelik tudásom az emberekről, az energiáról, az őszinteség gyógyító hatásáról. Aztán itt az aranybiznisz, mely utat mutat lehetséges magasságok felé és olyan utópia létrehozásának a küszöbét jelentheti az emberi társadalmak számára, amikben az emberekkel való közös teremtés és munka öröm a folyamatos letargia helyett. Természetesen sajnos ez a lehetőség is csak lehetőség, és nem biztos. Az által válik egyre biztosabbá, hogy egyre több ember felismeri a kínálkozó lehetőség jelentőségét.

Nagy út áll előttünk.
Én eldöntöttem, hogy a céljaimat ezentúl komolyan veszem. Ezáltal elismerem magamról azt is, hogy képes vagyok a megteremtésükhöz.
Addig pedig örömmel töltöm fel a saját és környezetmben lévő emberek életét.

:)

2009.10.20. 1:11

És megszületik az új blogom..

Sokat gondolkodtam, hogy új lappal kellene kezdjem az életem a blogolásban, mert annyira rég óta róttam a sorokat az előző blogomra (zsofifuzi.blogspot.com), hogy már túl sok por tapadt rá.
Felesleges.

Úgy döntöttem, restartot nyomok életem eme részén is (ha már a plakátkiállítást is ilyen címmel áldották meg ebben az évben).

S hogy mennyiben lesz másabb ez a blog, mint amaz?

Csak annyira, amennyire én változom életem múló perceivel...